A hétköznapi életben a két eszközt gyakran összekeverik, pedig sok különbség található köztük.


Elsődleges, hogy a napelem egyenáram formájában állít elő villamos energiát a fény segítségével, amit felhasználhatunk, tárolhatunk és szállíthatunk villamossági eszközök segítségével. Ezzel ellentétben a napkollektor egy olyan folyadékot (általában fagyálló) tartalmaz, amelyet napfény segítségével felmelegít a kollektor, az így keletkezett hőenergiát felhasználhatjuk, szállíthatjuk és tárolhatjuk gépészeti eszközök segítségével.

Napkollektor

A napkollektor egy épületgépészeti berendezés, mely közvetlenül napenergia felhasználásával hőenergiát állít elő, ami fűtésre és vízmelegítésre használható.
Külsejét fényelnyelő réteg, másnéven abszorber borítja, ami általában egy matt fekete festékkel festett (hőelnyelő, nem fény visszaverő) rézlemez. A lemez mögötti csőháló veszi fel a hőt. A csőháló hatékonyságát a mögötte levő szigetelőréteggel növelik. A fény elnyelése által melegszik fel, az így keletkezett hőt egy csőkígyón általában szivattyú segítségével vezetik el.
Derült, napos időben 1 Kw erősségű sugárzás érkezik minden négyzetcentiméternyi felületre.

napelem napkollektor 1200x600

Napelem

A napelem félvezető anyagokból épül fel. A Napból érkező fotonok a napelem anyagába hatolva szétválasztják a töltéseket így az anyagból kiütött elektronok elektromos áramként hasznosíthatók.
Egy egyenletes belső elrendezést mutató kristályos szerkezetű anyagból készül, amihez általában szilíciumot használnak alapanyagként. Gyártása egy bonyolult technológiai láncolat.
Kétféle napelemet különböztetünk meg mono- és polikristályos.

napelem napkollektor 3 1200x600

Összességében a napelem és a napkollektor is napenergiát alakít át, felhasználási területük azonban eltér. A kollektor fűtés kiegészítésként használható, leginkább ősszel és tavasszal. Mindkét eszköz a legtöbb energiát értelemszerűen nyáron tudja előállítani, de ettől eltekintve kiemelendő, hogy a környezettudatos szemléletnek két kiváló eszközéről esett szó.